Egy évvel a tervezett beindítása után sem működik Kovászna megyében a beteg otthonában történő sürgősségi ellátás. A megye tavaly októberben négy Fiat mentőautót kapott a minisztériumtól, amelyek betegszállításra nem alkalmasak, csupán az egészségügyi alkalmazottak utaztatására. Bihar megyében is gondot jelent a házi betegellátás, Nagyszalontán, Belényesben, Margittán, Élesden és Vaskohszikláson öt-öt mentőorvosra lenne szükség ahhoz, hogy zavartalanul működhessen a szolgáltatás. Maros megyében Marosvásárhely mellett olyan kisvárosokban is van az otthoni sürgősség ellátását szolgáló mentőkocsi, mint Szászrégen, Dicsőszentmárton vagy Szováta. A Kovászna megyei mentőállomásnál a normák szerint 24 orvosnak kellene dolgoznia, azonban csak 8 állás van, és ebből három betöltetlen. Székely Ervin egészségügyi államtitkár kifejtette, sehol nincsenek külön orvosok a beteg otthonában történő sürgősségi betegellátásra. /Mentőkocsi van, orvos nincs. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./
2009. április 2.
A román gyógyszerek 25 százalékának emelkedett az ára termékenként körülbelül egy lejjel. Az importorvosságok ára tíz százalékkal csökkent, ezzel könnyítik a lakosság hozzájutását az orvosságokhoz. Az új árpolitika a minisztérium becslése szerint 110 millió eurós megtakarítást hoz a tárcának. A megtakarított összeget a folyamatban lévő, valamint új programok fejlesztésére fordítják, jelentette be Ion Bazac egészségügyi miniszter. /Szávuj Attila: Több mint százmillió eurós megtakarítás a gyógyszerárakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2009. május 5.
Romániában több mint hetven kórházigazgatóval bontotta fel a szerződését az Egészségügyi Minisztérium. Ez a döntés országszerte felháborodást váltott ki, az orvosok többsége óvást emel az intézkedés ellen. Állításuk szerint mindössze azért kell elhagyni tisztségüket, mert nem tagjai egyik kormánykoalíciós pártnak sem. Ezt egyebek között azzal támasztják alá, hogy a minisztérium több olyan igazgatót továbbra is tisztségben tart, akik a mutatók szerint a kirúgottaknál gyengébben teljesítettek. /Hetvenhárom kórházigazgatót menesztett az egészségügyi tárca. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./
2009. május 28.
Vizitdíj bevezetését tervezi a román egészségügyi minisztérium szeptembertől, hogy csökkentse az egészségügyi rendszerben elburjánzott korrupciót. A háziorvosi ellátásért előreláthatóan 5 lejt, a szakorvosiért pedig 10 lejt kell majd fizetnie a betegnek vizitdíj fejében. A törvénycsomag kidolgozásán egészségügyi szakemberekből és a Világbank munkatársaiból álló bizottság dolgozik. /D. I. : Vizitdíj bevezetését tervezik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2009. június 23.
A hivatalos adatok szerint tavaly több mint ötszáz Bihar megyei kismama adott életet gyermekének a határ túloldalán lévő kórházakban, de ez a szám vélhetően jóval nagyobb. Azért döntenek a magyarországi egészségügyi intézmények mellett, mert nem csak civilizáltabbak, jobban felszereltek, de az egészségügyi személyzet is felkészültebb és kedvesebb. Cseke Attila Bihar megyei szenátor szerint Bihar megye teljes egészségügyi rendszere alulfinanszírozott. Elmondta: több alkalommal is interpellációban fordult az egészségügyi minisztériumhoz, azt kérdezve a szaktárcától, hogy az elmúlt fél évben miért csökkent drasztikusan a Bihar megyei kórházaknak juttatott támogatás. Pap Melinda, Nagy Orsolya: Vándorló kismamák. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./
2009. június 25.
Eredménytelenül zárultak az Egészségügyi Minisztériummal tartott tárgyalások, a gyógyszerforgalmazók több kórház gyógyszerellátását is leállították a felhalmozódott tartozások miatt. „Ez csak a jéghegy csúcsa” – fogalmazott Tar Gyöngyi, a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság tanácsosa. A probléma nem új keletű, és már annyira elmérgesedett, hogy igazából kezelni is szinte lehetetlen. /Kórház orvosság nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2009. július 8.
A Kolozs Megyei Egészségügyi Biztosító kifizeti a megyei gyógyszertárak hátralékait, hogy biztosítva legyenek az egészségügyi szolgáltatások. A fizetéses egészségügyi rendszer előnyeiről beszélt a biztosító elnöke, ettől a csúszópénzek visszaszorítását várják, továbbá az egészségügyi ellátás minőségének javulását. Jelenleg közvita tárgyát képezi a minisztérium által kidolgozott tervezet. /D. I. : Kifizetik a gyógyszertárak tartozásait. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./
2009. szeptember 30.
November 15-én vizsgáznak azok az orvostanhallgatók, akik rezidensként szeretnének az ország valamelyik képzőközpontjában szakosodni, de a minisztérium még mindig nem hozta nyilvánosságra a megpályázható rezidensi helyeket. Tavaly több mint 4000 fiatal pályázott a meghirdetett 2300 helyre, nem hivatalos információk szerint idén alig 1500 hely közül választhatnak majd a jövendőbeli orvosok. A marosvásárhelyi Studium Alapítvány a 2004–2005-ös tanév óta felkészítőket tart az orvostanhallgatóknak, 2006-tól pedig próbavizsgát is szerveznek. Szabados Csongor, az alapítvány programfelelőse elmondta, több orvost képeznek, mint amennyi hely van, az egyetemre való bejutásnál a szűrő nagyon fellazult, fizetéses helyre szinte bárkit felvesznek. . A Studium Alapítvány statisztikáiból kiderül, hogy a végzős orvosisok közül évről évre mind többen mennek el a rezidensvizsgára. 2005-ben a Marosvásárhelyen végzett 100 magyar diákból 30 vett részt a vizsgán, 2008-ban már 70-en jelentkeztek és 62-en vizsgáztak sikeresen. Szabados Csongor szerint pozitívum, hogy egyre kevesebben próbálkoznak külföldön. /Menyhárt Borbála: Kevesebb hely a rezidenseknek? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2009. október 20.
Tisztogat Székelyföldön a már megbukott „Boc II” kormány. Hargita megyében a dekoncentrált intézmények élére az év első felében kinevezett valamennyi PSD-s igazgatót menesztették az elmúlt napokban, kettő kivételével. A mostani tisztogatás nem jelenti a korábbi igazságtalanság jóvátételét: az időközben ellenzékbe került PSD-s igazgatók helyére román személyeket neveznek ki. „Tárgyalunk a Hargita megyei Demokrata Párttal, és próbálunk odahatni, hogy az eredetileg leváltott, RMDSZ-es igazgatók kerüljenek vissza helyükre, legalábbis azok, akik ezt óhajtják még. A PD-L-nek nincsenek a Székelyföldön olyan szakemberei, hogy betölthessék ezeket a helyeket” – magyarázta Borboly Csaba. Az egyelőre még tisztségben levő Hargita megyei PSD-s közegészségügyi igazgató, Emilia Braic széke veszélyben forog: Tar Gyöngyi korábbi intézményvezető ugyanis a közigazgatási bíróságon első fokon megnyerte a pert, amelyet leváltása miatt az Egészségügyi Minisztérium ellen indított. /Salamon Márton László: Székelyföldön tisztogat a már megbukott Boc-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2009. december 18.
December 17-én ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnök-jelöltnek Traian Basescu. Az újraválasztott államfő a pártokkal folytatott konzultáción jelezte: politikai, vagyis nem szakértői kormányt akar. Egyes információk szerint a környezetvédelmi (Borbély László vagy Korodi Attila), a művelődési (Kelemen Hunor), illetve az egészségügyi tárca jár a szövetségnek, ez utóbbi élére Cseke Attila Bihar megyei képviselőt tartják esélyesnek. Más értesülések szerint László Attila alpolgármesteré a tisztség, felmerült ugyanakkor Molnár B. Géza orvos, volt egészségügyi államtitkár neve is. A következő kormánynak a PD-L mellett várhatóan tagja lesz az RMDSZ is, amely már előrehaladott tárgyalásokban áll a demokratákkal. Crin Antonescu, a PNL elnöke leszögezte, hogy a liberálisok nem fogják támogatni az újabb Boc-kormányt. Hasonlóan foglalt állást Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is, aki szerint túl sok hatalom összpontosul Basescu kezében. /Basescu ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2009. december 19.
Az SZKT ülésén Markó Béla elnök rámutatott, bizonyos garanciát jelent az RMDSZ kormányra lépése, megpróbálják a legjobban kihasználni a kormányzás lehetőségeit, az ellenzékbe vonulás nagyobb kockázatot jelent. „Nem azért akarunk bekerülni a kormányra, hogy bizonyos embereket díjazzunk, és főként nem most. A jelenlegi helyzetben nem mondhatjuk azt, hogy nem lépünk be a kormányba, ha nem kapjuk meg a fejlesztési tárcát. Felkérek mindenkit, hogy belátása szerint szavazzon, mivel nehéz időszak vár, amelyben sztrájkokra és elbocsátásokra is számíthatunk” – fejtette ki Markó. /Az SZKT megszavazta a kormányba lépést. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./ Az ülés elején a legkritikusabb hangot megütő Frunda György szenátor nem vett részt a szavazáson. Frunda szerint az RMDSZ-nek több garanciára lenne szüksége attól a párttól, amely eddig mindhárom kormánykoalícióját felrúgta, a kialkudott egészségügyi tárca helyett pedig a területfejlesztésihez kellett volna ragaszkodni. Markó Béla ismertette a kormányzati többség kialakítását célzó tárgyalások konklúzióit, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása mellett szóló érveket, de az ellenérveket is. A D-LP-vel az RMDSZ-nek számos negatív tapasztalata van, ám céljainak megvalósítása érdekében ,,félre kell tenni az érzelmeket, a sértettségeket” – mondta. A napokban lezajlott tárgyalásokon koalíciós szerződést dolgoztak ki, amelynek értelmében a két alakulat egyenjogú partner, és a kormányzati döntéseket konszenzussal hozza meg. A demokratákkal kötött másik megállapodás tartalmazza a magyarság számára fontos elvi célokat, többek között a kisebbségi törvény elfogadását, az alkotmánybíróság által elutasított oktatási törvényben foglalt kisebbségi célkitűzések ,,beemelését” az érvényben lévő jogszabályba, a decentralizáció folytatását, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezését az RMDSZ korábbi javaslata szerint, a magyar szakembereknek a dekoncentrált állami intézmények vezetésébe történő visszahelyezését, de helyet kaptak az egyházak támogatásával és a Sapientia Tudományegyetem finanszírozásával kapcsolatos igények is. Leszögezte: az RMDSZ csak abban az esetben vállal kormányzati szerepet, ha ezeket a célokat sikerül bevinni a kormányprogramba. /Demeter J. Ildikó: A kockázatot választották (Kormányra lép az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./ Az SZKT ülésén többen kifogásolták, hogy az RMDSZ miért hagyja el a hagyományos szövetségesét, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), és miért áll át a demokraták oldalára, akiket az RMDSZ 2007 óta szinte folyamatosan támad, októberben pedig megbuktatták a most ismét miniszterelnök-jelöltnek kinevezett Emil Boc kormányát. Azt is kifogásolták többen, hogy a demokraták nem adtak elég garanciát az RMDSZ-nek, amely túl olcsón adta magát. Az RMDSZ kormányzásra lépését támogatták Tamás Sándor, Verestóy Attila, Kelemen Hunor, Kovács Péter és Kelemen Atilla. /Borbély Tamás: Ismét kormányzati szerepet vállal az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2009. december 21.
Megint egészségügyi pancser lesz a miniszter. Megszabadultunk a Ferrari-márkakereskedőtől, most kapunk egy margittai jogászt, írta Irházi János. Nincs neki semmi baja Cseke Attilával, de minek akar egészségügyi miniszter lenni Romániában. Cseke ambiciózus, hajtós szenátor volt az elmúlt egy évben, szórta politikai állásfoglalásait, igyekezett minden médiaszerepelési lehetőséget kihasználni, pozitív arculatot faragni magának, de az egészségügyhöz akkor sem ért. Persze, nem ő lesz az első és az utolsó. Ráadásul az RMDSZ 1996-ban egyszer már csúnyán megégette magát ezzel a tárcával, akkor a szintén jogász Hajdú Gábor lett a miniszter. Néhány hónap múlva be is dobta a törölközőt. Irházi újságíró azt hiszi, a PD-L csúnyán csőbe húzta az RMDSZ-t, amikor felajánlotta ezt a tárcát. Ki akar a recesszió kellős közepén fehérköpenyes analfabétaként némi rendet teremteni a kórházak, patikák, háziorvosok és egyéb ágazatok terepén? Az RMDSZ most sokkal erősebb alkuszi pozícióval rendelkezett, mint 2004-ben a D. A. Szövetség utánfutójaként. Az RMDSZ egy PD-L-szapuló kampányból ugrott át a győztes bárkába, visszakívánkozott a hatalomba. /Irházi János: Fekete-fehér köpeny. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./
